Florall CE termésfokozó

Termék leírása

Az USA államok többségében engedélyezett készítmény, amelyet sikeresen alkalmaznak. A Florall termésfokozó talajtani és növényi kultúrákra gyakorolt hatását 1993-óta rendszeresen kutatják. az FVM engedélyével (FVM. eng. száma. 11499/2002). Speciális kombinált készítményként a Biokontroll Hungária KHT által, az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett szer.

A Florall termésfokozó kizárólagosan növényi és ásványi anyagokból álló talajkondicionáló, termésfokozó, rovarsemlegesítõ, növényi immunerõsítõ készítmény. A Florall termésfokozó a növények fejlõdéséhez szükséges minden alapvetõ elemet tartalmaz, összetevõi révén hatékonyan alkalmazható szinte minden növénykultúrában.

A hivatalos magyarországi kísérletek során zöldségkultúrában a kezeletlen növényekhez képest 15-25%-os terméstöbbletet értek el.

Kapcsolódó anyagok

Dr Holb Imre előadás

Dr. Fári Miklós előadása

Dr Holb Imre előadása

(Az előadásaban a Florall korábbi nevén, Pronaturaként szerepel)

Nagy szeretettel, tisztelettel köszöntök mindenkit!
Ha kinyitjuk azt a prospektust, amit kaptunk, akkor látunk az első oldalon egy táblázatot, ami a Pronatura összetételét tartalmazza. Láthatjuk, hogy van benne hínárkivonat, huminsav, Neem, paprika kivonat és néhány mikroelem. Mint növényvédős, arról a legfontosabb hatóanyag csoportról, ill. alkotóelemről szeretnék néhány szót szólni, amit neem-nek hívunk, és amit a növényvédelem már régóta használ.
Mi is az a neem, honnan származik, miből vonják ki, és miért is van ennek olyan fontos szerepe a növényvédelemben és egyáltalán a mai környezetvédelemben?

A Neem egy fafaj, ami szubtrópusi vidékeken él. Az Azadiracta indica a tudományos elnevezése. A fafaj számos tudományos elnevezését is használják (pl. Antelaea azadirachta(L.) Adelb., Azedarach fraxinifolia Moench, Melia azadirachta L., M. fraxinifolia Adelb., M. indica (A.juss.)brandis, M. pinnata Stokes), amelyek valamennyien elfogadottak. Közéleti elnevezései igen sokfélék lehetnek pl. neem, neem-fa, neem, neem tree, Indian lilac, white cedar (angol); margosa tree (portugál); indischer zedrac (német); azad-darakht-ihindi (perzsa). Mi a neem, vagy a neem-fa kifejezést szoktuk leginkább használni.
Nézzük meg, honnan származik, hogy él, milyen körülményeket kedvel ez az érdekes növény. India és Burma vidékéről származik, és ezekből az országokból kezdett el terjedni, elsősorban Ázsia félsivatagos vidékei felé. Afrikába is eljutott, ill. néhány éve, évtizede Ausztráliában, Dél- Amerikában és Észak-Amerikában is megtalálható. Legfrissebb ismereteim szerint most Kínában vannak új telepítések.
Élőhelyét tekintve, szárazabb léghőmérsékletet kedvel, amelyet csapadékosabb időjárási körülmények tarkíthatnak. Irodalmi adatok szerint azokon a helyeken él leginkább, ahol 450 és 1150 mm csapadék hullik.
Azaz látjuk, hogy elég tág csapadék határok között képes megélni. Jellemző azonban a növényre, hogy a hideget és a fagyot nem tűri (emiatt a mérsékelt égövi termesztés problémás). Sokkal inkább a szubtrópusi területek növénye.
Botanikai leírása. Megközelítően 15-25 m magasra növő, örökzöld fa. Egy-egy levél 10-17 levélke párból áll. Apró fehér vagy krémszínű virágait nagy számban 10-30 cm-es virágzatban képzi. A kötődés rovarmegporzással történik. 1-2 cm-es ellipszis alakú zöld, éretten sárga terméseket képez. A fa igen hosszú ideig képes élni, akár 200 éves kort is megérhet. 10-12 éves korára éri el a teljes terméshozam stádiumát, amiről tudjuk, hogy kb. 30-50 kg körüli gyümölcs fánként. A gyümölcs egy-két magot terem. A magvak viszonylag aprók, az ezermagtömeg változékony (1700 és 800/kg). A mag tömege erősen függ a termőhelytől, és a tájegységtől.
Az egyes növényi szervek jellemzői. Erős főgyökér és mellékgyökér-rendszere, jó tápanyagfelvevő képessége van. A törzs és a vázágak a rothadásokkal és a rovarokkal szemben igen-igen ellenállóak. Indiában régi rajzokon gyakran látható, hogy faággal tisztítják az emberek a fogaikat, és ez a faág valószínűleg a Neem-fa ága lehetett.
Megfigyelték, hogy az ínybetegségek és egyéb fogbetegségek ellen igen hatásos. És ezt a hatást napjainkban fogorvosok is igazolták. A levélben lévő egyéb alkotókról azt mondhatjuk, hogy az élet szinte minden területén igyekeztek felhasználni. A mag a növény legfontosabb része. A préselt olaj igazán hatékony növényvédő szer. A préselés után visszamaradt pogácsa kitűnő szervestrágya, egyes vélemények szerint jobb az istállótrágyánál és a szennyvíziszapnál.
A neem-nek nagyon sokféle felhasználási területe van. Kiemelhető két szerv: a levél és a gyümölcs. A levélnél kiemelkedő a gyógyszer, a komposzt, a fogpaszta, a szerves trágya és a növényvédő szer felhasználási lehetőségek. A gyümölcs esetében a mag, ill. a magbél fontos. Ebből készül az olaj és a neem-pogácsa, aminek extrahált formái használhatók fel.
Néhány felhasználási lehetőség a gyógyászatban. Rendkívül széles körben használt anyag. Majdnem minden betegségre írnak valamilyen pozitív hatást. Ezek egy része az orvostudomány által igazolt, más része pedig nem. Igen érdekes, hogy pl. az AIDS-es betegekre igen pozitív hatást gyakorol.
Növényvédelmi felhasználási lehetőségek. Négy részre osztható fel: hatóanyag, célszervezet, károsítók elleni hatás, valamint a humán és környezeti toxicitás. Az azadiractin a fő hatóanyaga, amit leggyakrabban rovarölő szerként használunk. Az azadiractin önmagában kis hatékonyságú. Legalább 40 másik komponense van (pl.salaninok, nimbinek, flavonoidok, tanninok, kumarinok). Ezek együttese határozza meg , hogy végül is milyen növényvédő szer lehet belőle.
Milyen célszervezetek ellen hat? A rovarok esetében, azt mondhatjuk, hogy 400-500 faj ellen hat pl. lepkékre, bogarakra, egyenesszárnyúakra, poloskákra, legyekre, tripszekre és egyéb más hasonló fajokra. A hatás a rovarvilágnak egy igen széles körét foglalja magába, amelynek jelentős részben a mezőgazdaságban is sok problémát idéz elő. A nematódák közül a gyökérgubacs-fonálférgek, szárfonálférgek elen hatékony, amelyek különösen üvegházi körülmények között okoznak nagyon-nagyon sok problémát. A fonálférgek elleni védekezés a hagyományos növényvédelemben is komoly probléma, nemhogy az ökológiai, vagy integrált növényvédelemben. Ugyancsak üvegházi körülmények között a csigák elleni hatékonyságát is ki lehet használni. Atkák közül a takácsatkára, ill. a közönséges takácsatkára gyakorol gyérítő hatást. A neem hat a gombabetegségek ellen is. A szakirodalom legnagyobb része azt állítja, hogy a neem-nek a rovarölő hatása bizonyított, de a növényeket megbetegítő gombák elleni hatás még további vizsgálatokat igényel. A vírusok és baktériumok tekintetében , biztosan állítható, hogy a neem prevenciós hatást fejt ki, azaz megelőző jelleggel használható ezek ellen a kórokozók ellen. A gombák esetében elég sok faj, pl. a toxintermelő fuzáriumok vagy a fehérpenész, a szürkepenész, de egyes gyümölcsfajokon is előforduló rothadások, vagy lisztharmatok ellen is hatékonynak tűnik. Elég széles körben van ugyancsak megelőző hatása.
A neem növényi károsítók ellei hatása. A neem-mel kapcsolatos kísérletek igazolták, hogy a növény felületére kijuttatva, táplálkozás gátló hatást fejt ki és a kártevő elkerüli a növényt. A kártevő nem rágja meg a növényt és elvándorol. Ha mégis táplálkozik a növényből, akkor a neem hatására az ivari folyamatok gátlódnak, csökken a megtermékenyülés, és ezáltal csökken a peteképzés és a reprodukció is. Elsősorban nem a mérgező hatása révén pusztítja a rovarokat, hanem azzal, hogy éhen halnak és utódaik száma jelentősen csökken. Rezisztencia nem alakul ki a neem-mel szemben, mert több hatóanyagból áll, több hatóhelyen hat. És ez egy olyan érték, amit ma a növényvédelem a vegyszerkutatásban, a nagy cégek is próbálnak elérni. Megfigyelték, ha a neem- pogácsát néhány héttel a vetés előtt talajba keverték, akkor jelentősen csökkent a talajban élő fonálférgek száma. A hatás nagymértékben függ a talajkörülményektől. A csigákra gyakorolt hatása táplálkozás gátláson alapul. A neem- olaj és annak alkoholos változata akadályozza az atkák szaporodását. A gombák közül lisztharmatokat emelik ki, amelyek ellen a neem hatékony. Elsősorban a preventív hatást kell kiemelni a gombák elleni védekezésben. A baktériumok esetében védő hatást gyakorol a növényeket támadó baktériumokkal szemben, azonban a szokványos baktericidek hatékonyságát nem éri el. A vírusok elleni hatás azon alapul, hogy a vírusokat vektorok viszik át pl. levéltetvek, kabócák stb. Mivel a vektorok ellen hatásos a neem, közvetett módon a vírusfertőzés is csökken. Azaz a neem-nek indirekt akadályozó hatása van a vírusfertőzések esetében.
Toxikusság. A neem az emberre, melegvérűekre nem mérgező. Természetes úton lebomlik, méhekre, hasznos rovarokra nem káros. Kizárólag a növényevő rovarokra hat. Ez annyiban igaz, hogy a rovarok egy bizonyos csoportjára hat, amelyeket az előbb említettünk. Megfigyelték, hogy a neem-pogácsa a földigiliszták szaporodására pozitív hatással van.
Összefoglalva megállapítható a neem-mel kapcsolatosan, hogy egy olyan hatóanyagcsoport, amit az ökológiai gazdálkodásban, a rovarok elleni védekezésben jól használhatunk. Néhány termelő igyekszik is beszerezni a Neem hatóanyagot. Azt kell, hogy mondjam, a Pronatura és ezzel a Neem hatóanyag megjelenésével egy űr töltődik be. Van még egy pár ilyen hatóanyag, pl. a víruskészítmények. A Neem önmagában is növényvédőszer, amit úgy kell menedzselni, hogy ne csak a biotermesztésben, de az integrált termesztésben is komoly szerepet és helyet töltsön be.

Dr. Holb Imre- egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum
Mezőgazdaságtudományi Kar
Növényvédelmi Tanszék

Dr. Fári Miklós előadása

A bevezetőt a múltkor már elmeséltem Önöknek, mikor találkoztunk. De mégis annyit el kell mondanom, hogy nagyjából párhuzamosan gerjedt bennem a Baktofil és a Pronatura iránti érdeklődés és ez összefügg a külföldi munkáimmal. A Baktofil információkat 2001-ben csippentettem föl Debrecenben, azt már elmeséltem, a Pronaturát pedig 2002-ben. Tulajdonképpen az előző előadásokból, hozzászólásokból és beszámolókból kiderült, hogy itt varázsszerről is lehetne szó. Márpedig tudjuk, hogy varázsszerek nincsenek. Holb Imre úr említette a hatóanyagok nagy csoportjai közül az azadiractin hatóanyagot (Neem). Márton pedig említette a hatásokat, amit egyéb kísérleteiből levont.

Nézzük meg, hogy ezek a hatóanyagok hogyan viszonyulnak egymáshoz és milyen fő csoportok vannak. Ezekről beszélek egy kicsit konkrét élményeim és tapasztalataim alapján. A Neem, a habanero paprika , a huminsavak és a mikroelemek. A Neem-mel kapcsolatban a következőt szeretném elmondani. 1998-ban Brazíliában alkalmam volt megismerkedni egy olyan fával, amelyiket soha nem károsított egyetlen rovar sem. Ez a neem fa volt. Az európaiak úgy fedezték fel a neem fát, hogy egy sáskajárás alkalmával egyedül ez a fa nem pusztult el a sivatagban, vagy a félsivatagban, mert a sáskák elkerülték. Ugyanezt a jelenséget tapasztaltam egy félsivatagos brazíliai területen, ahol a környezet rendkívül extrém, és nagyon-nagyon súlyos rovarkárok szoktak előfordulni, olykor olyan súlyosak, hogy akár egy egész kultúrát is elvisznek. A neem fa fantasztikusan szép, gyönyörű fa, dekorációnak is kiváló lenne. Aztán tovább érdeklődtem, bementem a könyvtárba is, és legnagyobb megdöbbenésemre egy egész könyvtárnyi irodalmat találtam a neem fáról. Az ekkor szerzett információkat elraktároztam egészen addig, amíg magyar munkatársaim a szőlővel kapcsolatosan el nem kezdték maguk is vizsgálni a neem-et. Talán a múltkor említettem, hogy a magnélküli szőlőt Brazíliában egy évben kétszer szüretelik. A termésmennyiség 40-50 tonna/ha szüretenként. Ez azt jelenti, hogy egy évben akár 80-100 tonnát is leszüretelnek.Hasonlítsuk össze ezt a kultúrát a miénkkel. Ilyen körülmények között rendkívül intenzív öntözésre és tápanyag-utánpótlásra van szükség. A vizsgálatok idején nagyon erős atkafertőzés és egyéb rovarprobléma is jelentkezett. A kollégának eszébe jutott, hogy meséltem neki a Neem-fáról, és a fa leveleit begyűjtötték, ledarálták, beáztatták és utána kipermetezték a szőlőre. És valóban megtörtént, hogy a neem-fa kivonatával meg tudták védeni a szőlőt.

Biotechnológiával is foglalkozom, ez elsősorban a szakterületem. A neem fával kapcsolatos búvárkodásaim során egy izraeli kollégának a munkájára figyeltem fel, aki általában csak olyan témákkal foglalkozik, amelyek nagyon közel vannak az üzlethez és a tudományos alapokhoz. Az Izraeli Minisztrérium kiemelt támogatásával neem.klónok in vitro szaporítására dolgozott ki módszert.

Ezt követően 2000-ben egy brazíliai, japán származású úr, korábban energiaminiszter volt, meglátogatott minket Petrolina-ban (Pernambuco Állam), és kíséretében volt egy magyar úr, akit úgy hívnak, hogy Dr. Rohr Rezső. A Rohr Rezsőről azt kell tudni, hogy ő az 50-es években disszidált Magyarországról, és vegyészmérnökként a Műszaki Egyetemen végzett. Kitűnő szakmai munkásság fűződik a nevéhez Dél- Amerikában, és idős fejjel az azadiractin hatóanyaggal kezdett foglalkozni és így keresett fel engem, és azt mondta, hogy szerezzem be az irodalmat neki, mert nem tudta a kulcsirodalmat megszerezni. Ezek után lepett meg az a dolog, hogy Rohr Rezső mögött egy olyan csapat vonult fel, mint a volt energiaminiszter, utána Magyarországról Verzárné Petri Gizella, akiről azt kell tudni, hogy az apósa volt a leghíresebb orvos-vegyész, és a SZOTE farmakológiai intézetének a professzorasszonya. És egy sor más ember, akikkel Petrolina-ban találkoztam, ugyanis elhívták őket, pontosan a neem problematika átvizsgálására. A történet azzal folytatódott, hogy Brazíliában nagy felületen elkezdik szaporítani a különleges neem klónokat. A vegyészek a hatóanyagokat pontosan tudják azonosítani. Kutatási kérdés, hogy meghatározzuk, mely kártevőkre és milyen módon hat.

Nézzük meg a borskérdést. Törökbors néven mindenki ismeri a középkortól kezdve, ugyanis amikor a újvilágból behozták a paprikát, törökborsnak hívták. Itt van a félreértés, és ezt a tulajdonosoknak is mondom, ez nem bors. Semmiképpen nem bors, ez paprika. Tehát a jövőben nagyon határozottan szögezzék le, hogy paprika. És nem is akármilyen paprika. Talán nem tudják, de a zöldségtermesztési kutatóintézetben húsz éve paprikával foglalkoztam, méghozzá paprika biotechnológiával. Részem volt a hazai fajhibridizálási programban, amiben távoli vadpaprika fajokat kereszteztünk. Így meglehetősen sok ismeret halmozódott fel erről, és nekünk is van fajhibrid paprikánk. A paprika csípősségét egy nemzetközi számmal fejezik ki, ezt úgy hívják, hogy scoville-szám. A magyarországi legerősebb paprikát, amit úgy szoktunk mondani, hogy méregerős, vagy szoktuk mondani „macskapöcse paprika" és így tovább, ezen a skálán kb. 1/8-ad szinten vannak. A scoville-szám felfelé terjed és az említett habanero paprika van a csúcson. Ez 50 ezer scoville-számot is elérhet, a miénk meg kb. maximum 1500-2000-et. Mire képes ez az anyag? Azt mondjuk, hogy nem ismerjük, hogy milyen összetevők vannak benne? Dehogyisnem! Egy kapszaicin nevű hatóanyag, abszolút kémiai jelleggel definiált, leírható, és a legerősebb antioxidáns hatású anyag. Tudják-e, hogy milyen anyagot tesznek az önvédelmi spray-be? Kétfélét, és az egyik a paprikakivonat, azaz a kapszaicin. A leggyakrabban elterjedt, és a legolcsóbb. Tehát az amerikai kollégák ezt a paprikát vonják ki. Milyen hatása van? A grizzly medvék nem mennek arra a helyre, ahová bepermetezik. Az amerikai természetjárók erre használják, bepermetezik a környezetüket és a grizzly elmenekül.

Huminsavak. Mit tudunk a huminsavakról? Bizonyára, akik tanultak agrármérnökként közöttünk, a közelmúlt eseményeire emlékeznek. De egy kicsit korábbra menjünk vissza. Tudják, hogy hívták 200 évvel ezelőtt a huminsavat? Földbőrnek. Ez volt- úgy, mint a tej föle, ez volt a föl. Tehát a nagyon régi empirikus mezőgazdászok már ezt így használták. A lényege a talajművelésnek és a talaj biológiai értékének. A következő tudnivalót egy Thaer nevezetű német mezőgazdász és gondolkodó nevéhez köthetjük, aki az első mezőgazdasági kutató és felsőfokú iskolát hozta létre a saját pénzéből, még a Georgikon előtt. A kapcsolat a Thaer és a Festetics Georgikon között nagyon szoros volt. Tehát abból az időből származik a humusz rendkívüli jelentőségének a felismerése. Ma már tökéletesen tudjuk analizálni, huminsavakból, fulvosavból és egyéb savakból áll. Minazok a kémiai mechanizmusok ismertek, hogy milyen módon képeznek komplexeket és ez milyen szerepet játszik a talajéletben. Ezek kémiailag nagyon jól definiálható dolgok. A probléma az, hogy általában nem tudunk ezekről. Nagy-nagy huminkutató csoportok vannak a világon, sőt, Humintársaság is van. Mégpedig azért, mert rendkívül jelentős szerepe van az emberi egészségügyben is. Hosszú távú szerepe óriási. És nem csak a világon, de Magyarországon is. Amennyiben ez a hatóanyag benne van ebben a komplexumben, akkor megint csak van egy olyan lehetőség, hogyha szerencsés az összetétel, akkor igencsak markáns hatást gyakorol a környezetére.

A mikroelemek. Hatásuk egyértelmű. Gondoljanak Pais István professzor híres munkáira, hogy Magyarország mennyit is tett le az asztalra. Én azonban egyetlen egy tényezőre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek a mikroelemek a világ legbőségesebb mikroelem forrásából származnak. Ugyanis a tengerben, az óceánban lévő hínárok tartalmazzák a legtöbb mikroelemet. Ez azért van, mert az évszázadok, évezredek alatt beoldódott mikroelemek feldúsultak az óceánokban, szemben az édesvizekkel, amelyeken gyorsan lefutnak. És ennek következtében nagyon hamar rájöttek, hogy az igazi mikroelem valóban az óceánban lévő hínárokban van. Azt, hogy hínárfarmok vannak, talán Önök is tudják. Ott termelik a moszatokat ill. hínárokat. Ki kell emelni egy mikroelemet, a szelént. Angliában figyeltek fel a problémára, ahol súlyos megbetegedéseket tapasztaltak. Szignifikánsan megnövekedett pl. a rákos betegek aránya. Egy csomó immunrendszeri probléma jelentkezett, és miért? Azért, mert kiderült, hogy korábban a búzát Amerikából importálták. Az amerikai búzának pedig a szeléntartalma nagyon magas volt, az angol kenyerek viszont alig tartalmaztak szelént. Az emberek szervezetében felére leesett a szelénszint, és a szelénhez kapcsolható létfontosságú enzimek nem működtek, mert nem volt meg bennük a glutation peroxidáz faktor, amelynek működéséhez e speciális nyomelem szükséges. Tehát amikor pl. Magyarország talajait vizsgáljuk, ne felejtsük el sem a Baktofilnál, sem a Pronaturánál, hogy a talajaink kritikus állapotban vannak. Azért, mert elsavanyodott területeken a nyomelem, elsősorban a szelén felvétel akadályozott. 1998-ban egy országos konferenciát tartottak erről, a teljes dokumentáció a rendelkezésükre áll. Érdemes ezeket átnézni, mert nagyon-nagyon szorosan összefüggenek az itt elhangzó dolgokkal.

Én az egész kérdést két oldalról látom, természetesen a Baktofil és a Pronatura oldaláról. Mit tudunk mi hozzátenni, mind a két kérdésnek a gyakorlati megbecsüléséhez, értékeléséhez? Itt elhangzott, Márton is és Imre is említette, hogy mik a „hatások". Fölsorolok én is néhányat, és utána bemutatnám, hogy ezek mögött milyen hatásmechanizmus van, és mit tudunk ebből rövid időn belül kideríteni.

Elhangzott, hogy fényesebb a paprika. Színesebb és finomabb, most idéztem Mártont. Cefrében a cukortartalom, a szárazanyag tartalom, az őszibaracknak a színe, feldolgozáskori jellemzői javultak stb.

Például nézzük meg a paprika fényességét. A paprika fényességét tudják-e mi okozza? Mint említettem, hogy a paprika kutatásával húsz éve foglalkozom, és mi anatómiailag is megnéztük a paprika termését. Úgy képzeljék el, hogy van egy kutin nevezetű anyag a héjon, amit egy vékony epidermisz réteg borít. Ezek a különböző paprika fajtáknál, mint a tégla ékelődnek egymásba, és sok-sok réteget képviselnek. És attól függ a színe, hogy ez a vastagság, ez a réteg hogyan viszonyul egymáshoz. Ha ez így volt, ahogy Márton megfigyelte, akkor csak annyi történt, hogy vagy több epidermisz réteg alakult, vagy pedig a külső kutin réteg jóval vastagabb volt. Nagyon egyszerű ennek a vizsgálata, egy speciális festékkel meg lehet határozni. A hazai paprika fajtáink közül tudják, hogy számos van, amelyik nagyon fényes, és kevés olyan, ami egy kicsit matt. Emlékeznek a Táltosra? Na a Táltos azért fényes, mert abban a legvastagabb a kutin. A fűszerpaprikák miért fényesek? Azokban is vastag.

Nézzük tovább a jelzéseket. Színes és finom. És ehhez sorolnám a szárazanyag tartalmat, a cukrot. Lényegében összekapcsolódik azzal, amit megfigyeltek Mártonék, hogy a gyümölcs kettő, négy ill. hat órán keresztül megtartotta az eredeti színét. A feldolgozó üzemekben antioxidánsokat tesznek a gyümölcslevekhez, hogy megtartsák eredeti színüket. Az antioxidáns kérdésben egészen pontos analitikai adatokkal tudunk szolgálni. A színt, az antioxidáns kapacitást és az összes cukrot tudjuk elemezni.

Térjünk rá egy nagyon fontos megfigyelésre, hogy erre a kórokozóra ill. arra a rovarra hatott. A Növénykórtanban nagyon régi kérdés és nagyon alaposan vizsgálják is. Magyarország ennek az egyik, nemzetközileg elismert tudományos műhelye, központja. Az Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetének volt főigazgatója, Király Zoltán professzor úr mögött egy világszínvonalú csoport van. Ezt a kérdést ők 30 éve vizsgálják, mindig a legfejlettebb szinten. A növényeknél korábban feltételeztek egy védekezési mechanizmust, a hiperszenzitív reakciót. Az újabb kutatások azonban igazolják, hogy a kérdés nem ennyire egyszerű. Ugyanis van úgynevezett specifikus védekezési mechanizmus, horizontális rezisztencia, vertikális rezisztencia. Tehát fogalmak lesznek bevezetve, szakkifejezésekkel, amelyek mögött kémiai anyagok és reakciók vannak. Biztos hallottak Önök arról, hogy az antioxidáns kérdés, a szabadgyök fogás, az egy sejtmembrán védelmi mechanizmust jelent. A környezetünkben lévő rendkívül sok mérgező anyag, pl. szabadgyökök, a sejtmembránon keresztül hatnak. Hogyha egy növény nem rendelkezik ilyen védőeszközzel, akkor gyakorlatilag lebomlana pl. klorofil a levélben az UV hatására. De van neki antioxidánsa (elsősorban C-vitamin). Ezért van a zöld levélben magas C-vitamin tartalom, mert az egy elektronfogó és szabadgyök semlegesítő.

Most pedig a Zöldségtermesztési és Kertészeti Biotechnológia tanszék bemutatását szeretném nagyon röviden összefoglalni. Van egy Orsós Ottó nevezetű laboratóriuma a tanszéknak, egy molekuláris és biokémiai diagnosztikai laboratóriuma, valamint intenzíven foglalkozunk biológia történettel.

Az egyik legfontosabb kutatási programunk, amely már tíz éve halad, a levélfehérje program. Erre azért hívom fel a figyelmet, mert ez óriási stratégiai jelentőségű dolog, amely reményeink szerint, mind a Pronatura, mind pedig a Baktofil kutatásokhoz fog szorosan kapcsolódni. Miről is van szó. Arról van szó, hogy import szójafehérje bázison végeztük a fehérjetakarmányozást, ami nagyon sok problémát idézett elő az elmúlt évtizedekben. Az biztos, hogy Magyarország számára a jövőban nagyon fontos lesz ismét saját fehérjebázisra helyezni a takarmányozást. De ezt nem is mi találtuk ki, hanem az egész Európai Unió. Úgyhogy óriási programokat indítottak ezen a téren és komolyan támogatni fogják azokat a vállalkozásokat, akik fehérje koncentrátumot tudnak előállítani. Aki 45%-nál magasabb fehérjetartalmú, növényi eredetű koncentrátumot tud előállítani, az jelentős Euro prémiumot fog kapni. De meg lehet -e ezt csinálni? Igen, Tedejen, hajdúnánáson, már folytatunk ezzel kapőcsolatos kísérleteket lucernában.

Dolgozunk egy EUVITA projekten is egy másik nagy céggel az élelmiszertechnológia laboratóriumban. Itt utalnék arra, amit Márton megfigyelt. Számunkra óriási jelentősége van annak, hogy az a termék, gyümölcs, zöldség, ami bekerül a feldolgozásba, az olyan legyen, ami egészséges és a tartósítása, tárolása is megoldott legyen.

Egy kutatási programunk a csalán szelekciós program. A csalán klónokat vizsgáljuk és analizáljuk mind genetikai, mind pedig biológiai értékben. A Kárpát medencéből begyűjtöttük azokat a nagycsalán populációkat, amelyek számunkra a legérdekesebbek. Rostcsalán nemesítési programot is elkezdtünk.

Éppen most érkezik egy speciális műszer a laboratóriumunkba. Kulcsfontosságú lesz ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatában. A műszer a szubsztrátum fényreakciójának az intenzitását méri, és ha a rendszerben van antioxidáns természetű anyag, akkor az összértéket tudja mérni.

Nem is rabolom tovább az idejüket, türelmüket, röviden ezeket szerettem volna elmondani.